Kíváncsiak vagytok rá? Ez a kutyaiskola nem más, mint egy kiképzőtábor, amit Ágota gazdi talált ki - hát persze, az én javamra. Őszintén szólva nem örültem annyira az ötletnek, történetesen azért, mert már vén vagyok, és a nyár nem a legideálisabb erre. Na ez mindegy, végül is nem tudok a gazdihoz szólni, ezért nem is tudtam mit csinálni: teljesítenem kellett a dolgokat; ül! Ez a parancs a világ legvontatobb tanulmánya, persze ebben szerepet játszik, hogy milyen pasla vagyok! Egyik nap tehát ki is próbáltuk a parancsot, csakhogy én a kajára koncentráltam, ami a gazdi kezében volt, 1 fejjel felettem. Elképzeltem rajta a glóriát, és jól megharaptam Ágota gazdi kezét. Ő nem szólt semmit, várhatólag nem szokott balhét csapni ezek adtán. Így tehát minden nap kijött hozzám, és lefényképezett. És amikor "hamis-pitiztem" akkor jobb mancsomat felemeltem és addig lógattam, míg a gazdi megfogja. Ezt minden nap Ágota gazdi megcsinálta velem. Egyik nap délután arra jött ki, hogy meginr fényképez engem. Nagyon megörültem, de valamiért a lépcsőn maradtunk. Ezt nem értettem, de azt már igen, hogy; adj egy pacsit! - köszönöm. És adtam sorba a pacsikat neki, ilyen tanulást még sosem csináltam! Sajnos az ül tanulmányozása kudarcba fulladt, de a pacsi minden aranyosságot felülmúl!